Bármilyen elvetemültté vált is Ninive, mégsem merült el teljesen a bűnben. Aki "...lát minden embert" (Zsolt 33:13) és akinek szeme "minden drágaságot meglát" (Jób 28:10), sok olyan embert vett észre a városban, akik jobbra és nemesebbre vágyakoztak, akik - ha alkalmuk lenne megismerni az élő Istent -, elfordulnának a gonoszságtól, és Istent imádnák. Ezért a bölcs Isten félreérthetetlen módon kinyilatkoztatta nekik önmagát, hogy - ha lehet - bűnbánatra indítsa őket.
Erre a munkára Jónás prófétát, Amittai fiát választotta ki eszközül. Az Úr így szólt hozzá: "Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre!" (Jón 1:2).
Amikor Jónás a városba érkezett, azonnal "ezt hirdette: Még negyven nap, és elpusztul Ninive" (Jón 3:4). Utcáról utcára hirdette az intő üzenetet. Az üzenet nem hangzott hiába! A hitetlen város utcáin végigharsogó kiáltást szájról szájra adták, amíg minden lakója meghallotta a megdöbbentő hírt. Isten Lelke minden szívvel megértette az üzenetet, és tömegek remegtek bűneik miatt. Mély megalázkodás és bűnbánat ébredt szívükben.
Próféták és királyok 120, 122. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése